Meglepetések tömkelege...
.. a héten az Apcsel 16-ot vettük Biblia órán. Pál Silás-t amikor a lélek nem engedi tovább, hanem Isten álomban Macedóniába hívja. Oda folytatják az útjukat.
Elgondoltam, hogy nem lehetett egyszerű eset, amikor már elindultak meg volt az irány és végül változtatni kellett rajta. De ők igyekeztek elérni amit Isten mutatott.
A héten nekem is akadtak ilyen irányváltoztatások, - bár álomban nem kaptam semmi látomást :) - mégis Isten úgy intézi, hogy helyre kerüljenek a dolgok.
A jövőben az a jó, hogy bárhogy alakulhat. A múlton nem lehet változtatni, de a jövő még ha nem is bizonyos, egy biztos: Isten jót tervezett el felőlünk. Az Ésaiás 46.
Ősz hajszálam már van egy pár:) azt is érzem, tapasztalom, hogy születésem óta hordoz, visz, Ő hordoz, visz és ment meg.
Ma példának okáért dekorálunk. P. M. - nek lesz az esküvője és a gimi aulában rakjuk fel a drapériát. Írnom sem kell, mindig nagy meló, nekem ez a legmacerásabb. Felmászni, lemászni, benézni,mérni és rakni. Főleg az eleje, mire bejáratódik a dolog, hogy ki mit mikor hova.
Még eddig az volt a jó, hogy az előző dekorációt szedtük le. Egy két emeletes állványra másztam fel és P. Kata tologatott. :D először annyira kitört belőlem a nevetés, hogy mondtam neki várjon egy kicsit, mert annyira nevettem, hogy mozgott az egész berendezés alattam:D Nos úgy éreztem magam, mint egy gyerek a járókában. Mindig leguggolok, amikor arrébb toll. Mindig meg kell bíznom, hogy merre tologat :) Kérdeztem, hogy nem nehéz tologatni, de azt mondta, hogy a kerekek miatt csak húzgálnia kellett. Mindenesetre izgalmas volt :) Neki tériszonya van ezért marad szerintem du- ra is ez a verzió, a felrakásnál:)
Közben nagyon jót beszélgettünk, mert vagy neki kellett várnia, vagy nekem és így tudtunk figyelni a másikra. Azt hittem már nincs új dolog, de ezek szerint mindig van. :) Viszont ezt magasabban és kint már nem csinálnám.. vagy ki tudja:D
Délután remélem kész leszünk a plafonnal, mert amit még említettek, fotó sarok és a díszek, jó kis feladat még. Összességében még nem látom a dolgokat, de biztos vagyok benne, hogy nagyon tüneményes lesz az összhatás. Nemhiába a zöld, az én kedven zöldem az alapszín. :)
Szeretek dekorálni:) Megfogni az anyagokat, tapintani, beleszúrni a tűt, a szeget, kalapálni és te fent csüngsz a létrán, vagy állványon, a másik lent irányit, fel - le jobbra balra még az ív hosszabban, vedd fentebb és egyszer csak kész :)
Jók még a szalagok és a többi crafts. Mind mind azt a célt szolgálja, hogy egy pár és a szeretteik jól érezzék magukat egy napon. Csak egy nap és mégis micsoda nap. Micsoda 1440 perc. :) Sokszor sajnálom, hogy ritkán van ilyenre lehetőségem, h részt vegyek ilyenen, mármint a dekon. Azonban ezért a ritka alkalmakért is hálát adok.
Most maradt még egy kis időm és kicsit bogarászom a szakdogám. Az első totyogós lépések vele kapcsolatban, de jó érzés, hogy sorok keletkeznek és gyülnek az anyagok. Nem tudom mi lesz a végeredmény, de azt tudom: Uram Te tudod. :)
Tegnap is sikerült megnéznem a könyvtárból hozott könyveket, amiről valamelyikről kiderült, hogy fent van a neten cakkom pakk. :) Na mindegy, jobban szeretem a lapozgatós verziót, s az is jó, hogy nem kell kivinnem, hanem így is tudok dolgozni vele majd a kint is a jövő héten.
Azt már látom, hogy hosszadalmasabb, mint amire először gondoltam, de hiszem, hogy időben végzek vele.
S most már valóban csak kettőt alszunk és repülünk! Várom. Várjuk:) Várom minden egyes percét és minden egyes pillanatát, amikor kiabálni fogunk a parton a hazaiaknak, vagy kilométereken keresztül gyalogolunk majd. Viszem a futócipőm is, befogom és majd kimosom, a padhoz. Azt gondoltam, hogy bőven elég lesz a bőrönd, azonban most már a sakkozásnál járok a cuccokkal :) Minden bele tuszkolok majd.
Lenne még mondanivalóm... de nem soká indulok ismét az állványra...
Elgondoltam, hogy nem lehetett egyszerű eset, amikor már elindultak meg volt az irány és végül változtatni kellett rajta. De ők igyekeztek elérni amit Isten mutatott.
A héten nekem is akadtak ilyen irányváltoztatások, - bár álomban nem kaptam semmi látomást :) - mégis Isten úgy intézi, hogy helyre kerüljenek a dolgok.
A jövőben az a jó, hogy bárhogy alakulhat. A múlton nem lehet változtatni, de a jövő még ha nem is bizonyos, egy biztos: Isten jót tervezett el felőlünk. Az Ésaiás 46.
3 Hallgass rám, Jákób háza, és Izráel házának egész maradéka, ti, akiket születésetek óta hordozok, világra jöveteletek óta viszlek:
4 Vénségetekig ugyanaz maradok, ősz korotokig én hordozlak! Én alkottalak, én viszlek, én hordozlak, én mentelek meg.
Ősz hajszálam már van egy pár:) azt is érzem, tapasztalom, hogy születésem óta hordoz, visz, Ő hordoz, visz és ment meg.
Ma példának okáért dekorálunk. P. M. - nek lesz az esküvője és a gimi aulában rakjuk fel a drapériát. Írnom sem kell, mindig nagy meló, nekem ez a legmacerásabb. Felmászni, lemászni, benézni,mérni és rakni. Főleg az eleje, mire bejáratódik a dolog, hogy ki mit mikor hova.
Még eddig az volt a jó, hogy az előző dekorációt szedtük le. Egy két emeletes állványra másztam fel és P. Kata tologatott. :D először annyira kitört belőlem a nevetés, hogy mondtam neki várjon egy kicsit, mert annyira nevettem, hogy mozgott az egész berendezés alattam:D Nos úgy éreztem magam, mint egy gyerek a járókában. Mindig leguggolok, amikor arrébb toll. Mindig meg kell bíznom, hogy merre tologat :) Kérdeztem, hogy nem nehéz tologatni, de azt mondta, hogy a kerekek miatt csak húzgálnia kellett. Mindenesetre izgalmas volt :) Neki tériszonya van ezért marad szerintem du- ra is ez a verzió, a felrakásnál:)
Közben nagyon jót beszélgettünk, mert vagy neki kellett várnia, vagy nekem és így tudtunk figyelni a másikra. Azt hittem már nincs új dolog, de ezek szerint mindig van. :) Viszont ezt magasabban és kint már nem csinálnám.. vagy ki tudja:D
Délután remélem kész leszünk a plafonnal, mert amit még említettek, fotó sarok és a díszek, jó kis feladat még. Összességében még nem látom a dolgokat, de biztos vagyok benne, hogy nagyon tüneményes lesz az összhatás. Nemhiába a zöld, az én kedven zöldem az alapszín. :)
Szeretek dekorálni:) Megfogni az anyagokat, tapintani, beleszúrni a tűt, a szeget, kalapálni és te fent csüngsz a létrán, vagy állványon, a másik lent irányit, fel - le jobbra balra még az ív hosszabban, vedd fentebb és egyszer csak kész :)
Jók még a szalagok és a többi crafts. Mind mind azt a célt szolgálja, hogy egy pár és a szeretteik jól érezzék magukat egy napon. Csak egy nap és mégis micsoda nap. Micsoda 1440 perc. :) Sokszor sajnálom, hogy ritkán van ilyenre lehetőségem, h részt vegyek ilyenen, mármint a dekon. Azonban ezért a ritka alkalmakért is hálát adok.
Most maradt még egy kis időm és kicsit bogarászom a szakdogám. Az első totyogós lépések vele kapcsolatban, de jó érzés, hogy sorok keletkeznek és gyülnek az anyagok. Nem tudom mi lesz a végeredmény, de azt tudom: Uram Te tudod. :)
Tegnap is sikerült megnéznem a könyvtárból hozott könyveket, amiről valamelyikről kiderült, hogy fent van a neten cakkom pakk. :) Na mindegy, jobban szeretem a lapozgatós verziót, s az is jó, hogy nem kell kivinnem, hanem így is tudok dolgozni vele majd a kint is a jövő héten.
Azt már látom, hogy hosszadalmasabb, mint amire először gondoltam, de hiszem, hogy időben végzek vele.
S most már valóban csak kettőt alszunk és repülünk! Várom. Várjuk:) Várom minden egyes percét és minden egyes pillanatát, amikor kiabálni fogunk a parton a hazaiaknak, vagy kilométereken keresztül gyalogolunk majd. Viszem a futócipőm is, befogom és majd kimosom, a padhoz. Azt gondoltam, hogy bőven elég lesz a bőrönd, azonban most már a sakkozásnál járok a cuccokkal :) Minden bele tuszkolok majd.
Lenne még mondanivalóm... de nem soká indulok ismét az állványra...
Megjegyzések
Megjegyzés küldése