Alkalmazkodni?!.

 Mit is jelent?

Az alkalmazkodni azt jelenti, hogy valaki vagy valami a környezetéhez, helyzethez, szabályokhoz, elvárásokhoz vagy változó körülményekhez igazítja a viselkedését, gondolkodását vagy működését.

Mostanában azt figyeltem meg, hogy nekem ez olyan jól ment eddig és most már egyre nehezebben. Nem értem a reakciómat ezzel kapcsolatban és néha azt sem értem, hogy miért is akad ki a rúgó nálam ebben az ügyben. 

Az előző bloggomat azzal fejeztem be, hogy bölcsességet kérni az egész nyárra, az egész életre, s ma pont ez volt a reggeli olvasás - Salamon bölcsességet kért Istentől. 

Na de guruljunk vissza egy kicsit az időben. Holnap lesz 7. éve, hogy együtt vagyunk T- vel. Nekem legalább 2x7-nek tűnik. Egészen jól asszimilálódott a környezetünkhöz és a többiek is jól vették az új jövevényt. A helyzetek, az események, mind, mind azt mutatták, hogy nem is olyan nehéz mint azt a mondás mondja: Öreg fát nehéz átülteni. ( nem tudom van - e ilyen mondás) . 

Aztán az idő elteltével mindketten kezdtünk rájönni, hogy lehet, hogy másképp kellett volna indítani az életünket, más helyen (más időben- de ezen már nem tudtunk változtanit) mert még a helyen lehetett volna. Azonban ebben az irányban nem lett változás, elfoglalt a munka a teendők és maradtunk egyhelyben. Maradtunk a mindennapi maceráinkkal, a közös élettel egy térben az idősebb és fiatalabb generációval és amit lehetett kihasználtuk, amit lehetett változtattunk, amit lehetett renováltunk. 

Sokszor azt is mondják, hogy sokkal nehezebb valamit felújítani, mint egy teljesen újat kezdeni. S ezt a mi hét évünk teljesen alátámasztja. Itt is jön az első pontom amit ezen a hét esztendőn megtanultam. 

1. Az első NEM, nem azt jelenti, hogy végleges, valószínűleg csak várni kell. Példának okáért a házzal kapcsolatos teendők. Az idősebb geneáricónak "már jól van az így, nem kell azon változatni" lesz a véleménye. Míg aki még úgy gondolja szeretne praktikusabb, jobban használható életszínvolat élni. Ki is derült, hogy valóban így van, ha várni is kellett vagy kell dolgokra akkor is előbb utóbb meg lesznek. 

2. Nehéz a másik szemszögéből nézni a dolgokat, mert ha nem élted át, nem érzed, hogy ő mit érez. Ki lehetne ezt vesézni és a mondásainkat ide írni, azoban nem érdemes, mert ezt valóban akkor érti meg az ember, ha tapasztalja. Milyen jó, hogy a tapasztalat alapján azonban el tudod dönteni, hogy legközelebb amikor ugyanolyan helyzet jön, akkor kell- e vagy nem, belekezdjek, résztvegyek, kiadjak rá pénzt ... stb. Egyből villog a vészcsengő, biztos, hogy nem! :))

3. Sokszor olyan is van, hogy "elengedem". Elengedem a beszólásokat, azt ha más másképpen látja, vagy csinálja, mert neki rájövök az a jó. Az az ő körülménye az ő élethelyzete. Itt azon van inkább a hangsúly, hogy engem mennyire érint ez a dolog, vagy mennyire van keresztmetszete az én életemmel. Mert van amit nem tudsz teljesen elengedni, mert érint minden nap s nem csak a távolból hanem közel van hatással rád és ha már érint reagálnod kell rá, akár a szervezetnek az időjárásra - hidegre, hőségre. S nem tudod csak úgy tovább reptetni az eseményeket. Meg kell tanulnod bölcsen reagálni. 

S ha már eljutottunk idáig a kérdés mindig az, hogy hogyan reagálok helyzetekre. 

Ha végig gondolom az elmúlt akár egy évet, akár a nyarat - nekem azért lenne mit kiradírozni és lenne mit újra tervezni. Na de ami már elmúlt azon változtani nem, de ami még jön azon lehet. Ezért is tartozok a VariaMarisok - családjába. :)) Erről még mindig nem sikerült leszoknom. :S Még két hétig tart a nyár ezért is írtam le- amit még lehet. Folyt köv. -