Szombat reggel fél hét ...
Szombat van, fél hét és 16 héber szó miatt ülök itt Ákoséknál. Ők már nincsenek, Tibi hozott el és azt hittem lesz egy kis időm erőm tanulni. Nem így lett. Na nem mindegy:) ezt is meg kellett tanulnom.
Azon elmélkedem a tanulás helyett, hogy miért kellett 16 szóért utaznom 500km-t valamint .... hm? A válasz: majd egyszer megtudom a mennyországban!
No. Még egy szösszenet: rájöttem, hogy nincs szükségem kapszulás kávéfőzőre. Többek közt erre sem. Sok mindent áhítok, vágyok rá, aztán rájövök, hogy csak egy ideig tart a nagy lelkesedés.
Ahogy itt pötyögök, azon elmélkedem hogy a gépem viszont le kellene cserélni, mert pl ezen is, amin most pötyögök sokkal jobb a billentyűzet, gyorsabb, és tudtam vele kiirni lemezet a pályázathoz, amibe már most nem megyek bele, de sikerült még tegnap éjszaka Istennel elkészíteni. Hallelujah! Dicsőség az Övé!
No. Ennyi.
Még egy utolsó utáni szösszenetet is lejegyzek. HA valamihez vagy valakihez nagyon ragaszkodunk, Isten azt előbb utóbb megkérdezi, hogy le tudnál- e mondani róla? Úgy érzem magam most mint Ábrahám Izsákkal. Neki adni mindent. Mindenkit. Rábízni Marci zh-it, vizságit, rábízni Hunit, Zolit, Tibit. Rábízni a családom.
Azt hiszem ezért kellett elutaznom 500km-t megint. Hogy messziről jobban lássak és halljak. Szeretem Istent amikor face to face beszél, amikor azt mondja, hogy ne aggodalmaskodjál, hanem nézzek Rá. Téved Ő? Nem! A mai igében az volt, hogy minden nap készülünk a másik napra, a kemény munka befektetés a következőre. Nos a 16 szó nekem úgy tűnik, mint Jerikónál a fal lerombolása. Mégis azt hiszem, hogy van értelme! :) Előbb utóbb ez is körvonalazódni fog.
Azon elmélkedem a tanulás helyett, hogy miért kellett 16 szóért utaznom 500km-t valamint .... hm? A válasz: majd egyszer megtudom a mennyországban!
No. Még egy szösszenet: rájöttem, hogy nincs szükségem kapszulás kávéfőzőre. Többek közt erre sem. Sok mindent áhítok, vágyok rá, aztán rájövök, hogy csak egy ideig tart a nagy lelkesedés.
Ahogy itt pötyögök, azon elmélkedem hogy a gépem viszont le kellene cserélni, mert pl ezen is, amin most pötyögök sokkal jobb a billentyűzet, gyorsabb, és tudtam vele kiirni lemezet a pályázathoz, amibe már most nem megyek bele, de sikerült még tegnap éjszaka Istennel elkészíteni. Hallelujah! Dicsőség az Övé!
No. Ennyi.
Még egy utolsó utáni szösszenetet is lejegyzek. HA valamihez vagy valakihez nagyon ragaszkodunk, Isten azt előbb utóbb megkérdezi, hogy le tudnál- e mondani róla? Úgy érzem magam most mint Ábrahám Izsákkal. Neki adni mindent. Mindenkit. Rábízni Marci zh-it, vizságit, rábízni Hunit, Zolit, Tibit. Rábízni a családom.
Azt hiszem ezért kellett elutaznom 500km-t megint. Hogy messziről jobban lássak és halljak. Szeretem Istent amikor face to face beszél, amikor azt mondja, hogy ne aggodalmaskodjál, hanem nézzek Rá. Téved Ő? Nem! A mai igében az volt, hogy minden nap készülünk a másik napra, a kemény munka befektetés a következőre. Nos a 16 szó nekem úgy tűnik, mint Jerikónál a fal lerombolása. Mégis azt hiszem, hogy van értelme! :) Előbb utóbb ez is körvonalazódni fog.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése