Apró bejegyzés...

Szerda, a kedvenc napom és a mai nap eddig még olyan dolgokat engedtem meg magamnak amit máskor nem tudok. Arra jöttem rá és lehet már írtam korábban, hogy sokat szaladtam az elmúlt időszakban, úgy Karácsonyig. Bár a nyáron sem volt sok sok időm itthon, hogy rendbe szedjem a dolgaim, de nem panaszkodom. 

A karácsonyi készülődés nem úgy sült el ahogy eredetileg terveztem. Sajnálom és kissé szégyellem is magam. Mindenhova csak szaladtam szinte. Szinte. Valahogy nem csodálom, na mindegy... bár ez a szó a Tibivel kötött egyességünkben nem létezik, most már ezen az állapoton mégsem tudok változtatni. Csak tanulni tudok belőle. A tanulság az, hogy kevesebb dolgot nagyon előkészülettel kell majd terveznem legközelebb. S már nincs is egy hét ebből az évből! Leírni is hihetetlen! 

A héten a maradék öt nap: tanulás tanulás és tanulás! Hm! Most kezdem az edzést a tanulásra és kezdődik a hajrá. Szeretek tanulni még mindig és úgy érzem Isten ad is hozzá erőt időt és mindent, szeretem amikor doga írás közben szól hozzám az ige, vagy a gondolkodok dolgokon és egy  - egy területen épít, metsz. Van most még így új év előtt mit metszeni bennem, a lelkemben. Van még mindig olyan hely, ami nagyobb súrolást igényel. 

A fizikai dolgok, mint templom, a földi test, arról már nehezebb írni: a karácsonyi ünnepek a sok névnapozás és születésnapok mind mind meghozta a "gyümölcsét". A futás odáig fajult, hogy 31 perc alatt galoppoztam le a 4km-t! S a legmurisabb az, hogy a mézeskalács annyira gáz lett, hogy izomláza van az alkaromnak!!!!!!!!!!!!!!!!! Nem hittem el! Nem is emlékszem, hogy mikor volt izomláza az alkaromnak, vagy életemben volt - e valaha! :))) Erről ennyit. Nekem ez még mindig nem megy, mármint a  mézes, és arra a megállapításra jutottam, hogy valakihez el kell mennem személyesen és együtt kell elkészíteni, hogy megtanuljam, az enyém valahol mindig elcsúszik  és nem lesz olyan jó, mondjuk adok rá 5 pontot a 10-ből!

Nos, ott járok, hogy karácsony után két ünnep közt arra az elhatározásra jutottam, hogy januárban most részt veszek a háromhetes böjtön. Tyű! Tibi erre csak annyit mondott: jó. :) Végül is nem ő böjtöl, hanem én. Ez a böjt most még több mindent fog takarni, mint tavasszal, s hiszem, hogy Isten megsegít. Többet fogok ide is bejegyezni róla. Segít látni, hogy honnan hova haladok. Nem a kg-ról fog szólni, nem kivívni célokat Istennél. Inkább belső tisztulás, másokért való ima és kérés. Egyszerűen együtt lenni Istennel.Mostanában kevesebb időt töltöttem vele és hiányzik.. a minőségi idő Istennel. 

Vasárnap eljutottam a MET-be. Mit írjak?  a könny a szemembe gyűlik. Isten tudja, hogy mikor voltam ott utoljára és miért is hanyagoltam ennyire. Most el kellett vinnem az igés kártyákat és azon hezitáltam, hogy maradjak - e Istentiszteleten vagy, nem? Hogy a sűrű program közben van - e nekem arra időm, hogy ott maradjak???? Ez borzasztó. Arra az álláspontra jutottam, hogy maradok 20 percet és eljövök. Azonban amikor elérkezett a 10:20 és indulnom kellett volna, nem tudtam felállni. Nem ment. Annyira töltődött a lelkem. Ahogy Isten az igén keresztül, egyszerűen a lelkész által beszélt hozzám. Jegyzeteltem, mert annyi mindent mondott nekem. Annyira hiányzott ez már. Olyan régen voltam ilyen helyen, hogy szemtől szemben leül velem és beszél és válaszol. Hiányzott. Alkalom előtt odalépett mellém Granville és meghívott egy bibliatanulmányozó csoportba januártól. Hogy milyen régen vágytam egy ilyenre. s most amikor leírom a fenti átszervezem az életem az időbeosztásom bekezdést, egy ilyen lehetőség jön. Mégis .... imádkozom, minden sejtem azt súgja, hogy vegyek részt, a lelkemről nem is beszélve! Annyit tudok, hogy két utcával van tőlünk nyh-n majd a helyszín, s szerda 6:30, a kedvenc napom:) Igaz ütközik a biblia órával, de ezt is tudom, hogy mindennek rendelt ideje van. Jakab levele lesz. 

Most pedig elkezdődik a tanulós blogozás, majd remélem nem lesznek ilyen mondataim: kellett - e ez nekem?:)

Lenne még témakör, lenne még mit írnom, főleg a tegnapról. Viszont itt az ideje legalább a bibliaetikát elkezdeni .. szeretem az Urat, szeretem az útjait és szeretném hűségesen követni őt. Futni is szeretnék. Mondjuk úgy 29-en belül. :) Vége..