Lassan vége a 2017-nek...
Lassan de biztosan múlnak a percek. Csodás napsütéses idő van és látszik, hogy tanulnom kell, mert már megint ide keveredtem kikapcsolódásként. :)
Nem tudom így definiálni, hogy elég jól haladok - e, azt tudom, hogy most úgy élem meg ezt a vizsgaidőszakot, hogy Istennel, ismét Istennel. Semminek a kárára, hanem inkább a javára.
Először is a mai nap már végre tanultam rendesen, jó tempóban:) Hála! Tudom nem az én érdemem, sokat tanultam már, de minden egyes alkalommal csak kegyelem. A másik, hogy tudom ennek van most itt az ideje, még mindig, Isten ezt kéri,én ezt teszem. Kicsi futás kicsi sütés közbeékelve.
Tegnap bejutottam végre Nyh-ra. Végre. Ismét csak kis viráglocsolás egy kis szellőztetés, postaláda ürítés és ennyi. Ha ezt valaki mondja nekem, hogy ennyire lesz időm szeptemberben, nem hiszem el. A héten így vizsgaidőszakban hétfő este szerintem bevonulok és csak szerda reggel jövök haza, hogy hátha jobban megy a nem el terelődés. Ugyanis itthon már itt a tanulás közben irattározok is. Mindent csak kicsi más legyen. S még mire vetemedtem!
Kaptam színezőt és amikor monoton az elődadás amit hallgatok akkor színezek. Ez van. Muszáj vagyok figyelni, de muszáj vagyok valami olyat is csinálni ami nem vonja el a figyelmem pl, ha járkálok azt észrevettem, hogy akkor jobban koncentrálok másra mint azt amit mond a tanár.
No... az ágyamon kiterítve a papírok.. az idegenszavak szótárával ismét jó barátságba vagyunk és ismét olyan szavakat használok a hétköznapi beszédemben, amit hirtelen rádöbbenek, hogy nem értenek, ezért gyorsan helyettesítek.
No.. az első vizsga anyagát lassan de biztosan átveszem és jöhet a következő. Kegyelem. Kegyelem. Kegyelem. Kegyelem. Mit is írhatnék még ... ja..
Holnap nem megyünk végül hajót vízre bocsátani. Utolsó nap van és pihenünk. Készülök az esti programra, gyülekezet, kvíz játék. Azért a hála lista az már születik a szívemben.. és a papíron. :) Az első hely az már foglalt. A második Tibi és utána a többiek ... jó érzés.
Folyt köv.
Nem tudom így definiálni, hogy elég jól haladok - e, azt tudom, hogy most úgy élem meg ezt a vizsgaidőszakot, hogy Istennel, ismét Istennel. Semminek a kárára, hanem inkább a javára.
Először is a mai nap már végre tanultam rendesen, jó tempóban:) Hála! Tudom nem az én érdemem, sokat tanultam már, de minden egyes alkalommal csak kegyelem. A másik, hogy tudom ennek van most itt az ideje, még mindig, Isten ezt kéri,én ezt teszem. Kicsi futás kicsi sütés közbeékelve.
Tegnap bejutottam végre Nyh-ra. Végre. Ismét csak kis viráglocsolás egy kis szellőztetés, postaláda ürítés és ennyi. Ha ezt valaki mondja nekem, hogy ennyire lesz időm szeptemberben, nem hiszem el. A héten így vizsgaidőszakban hétfő este szerintem bevonulok és csak szerda reggel jövök haza, hogy hátha jobban megy a nem el terelődés. Ugyanis itthon már itt a tanulás közben irattározok is. Mindent csak kicsi más legyen. S még mire vetemedtem!
Kaptam színezőt és amikor monoton az elődadás amit hallgatok akkor színezek. Ez van. Muszáj vagyok figyelni, de muszáj vagyok valami olyat is csinálni ami nem vonja el a figyelmem pl, ha járkálok azt észrevettem, hogy akkor jobban koncentrálok másra mint azt amit mond a tanár.
No... az ágyamon kiterítve a papírok.. az idegenszavak szótárával ismét jó barátságba vagyunk és ismét olyan szavakat használok a hétköznapi beszédemben, amit hirtelen rádöbbenek, hogy nem értenek, ezért gyorsan helyettesítek.
No.. az első vizsga anyagát lassan de biztosan átveszem és jöhet a következő. Kegyelem. Kegyelem. Kegyelem. Kegyelem. Mit is írhatnék még ... ja..
Holnap nem megyünk végül hajót vízre bocsátani. Utolsó nap van és pihenünk. Készülök az esti programra, gyülekezet, kvíz játék. Azért a hála lista az már születik a szívemben.. és a papíron. :) Az első hely az már foglalt. A második Tibi és utána a többiek ... jó érzés.
Folyt köv.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése