Nem is tudom hol kezdjem..
Ismét elég forgalmas időszak az amiben élek. Munka és tanulás közben pedig alig van idő szusszanni egy kicsit.
Ma is suliban voltam és mikor majdnem elértem a vonatom ahogy futottam és felértem a lépcsőkön már csak a száguldó vonatot láttam és csalódottan néztem a forgalmistára aki "kedves" mosollyal az arcán elégedetten állt a peronon, hogy elvégezte aznapi egyik feladatát.
Két óra várakozás. Mi mindenre volt is jó, hogy ott ücsörögjek. Lelkileg nem nagyon örvendeztem, hogy kerek 120 percet töltsek a váróban, viszont elővettem a J. M. könyvecskéjét és elolvastam: Miért Istenem miért? és Mikor Istenem Mikor? címmel. Ez utóbbi rész pont nekem szólt és nemcsak az akkori várakozáshoz, hanem más várakozásban is. Isten mindig pontosan időzít és meghallgatja és figyelembe veszi a kéréseinket. Lehet, hogy éppen nem örülünk ha várni kell, de az ötödik hónapban lévő nőt hozta fel példának aki tudja, hogy még van négy hátra ezért nem akarja mindenáron már az ötödikben megszülni a gyermekét. Jó volt végig gondolni a dolgokat ennek kapcsán, valamint jó volt az a tényt ismét felfedezni, hogy a most "varázsa" az mindig akkor aktuális amikor megéljük és nem a múltban és nem a jövőben. Márk 4:
És monda: Úgy van az Isten országa, mint mikor az ember beveti a magot a földbe.
27. És alszik és fölkel éjjel és nappal; a mag pedig kihajt és felnő, ő maga sem tudja miképen.
28. Mert magától terem a föld, először füvet, azután kalászt, azután teljes buzát a kalászban.
29. Mihelyt pedig a gabona arra való, azonnal sarlót ereszt reá, mert az aratás elérkezett.
Mindezek után amikor végeztem a könyvvel, elindultam szétnézni az újságoshoz. Nem terveztem eredetileg, hogy betérek ide, azt pedig végképp nem, hogy nőklapját veszek majd. Kinéztem a szokásos angolos lapom és rápillantottam az e heti nőklapja számára. 35 lapon keresztül Anglia. Nos, úgy gondoltam ennyi pénzért még nekem is megéri hogy beletekintsek átvesézzem a maradék időmben egy kapucsínó mellett, hátha találok benne valamit az idegennyelvi hétre, ami ismét határidős és lassan itt lebeg a fejem felett.
Így tehát a maradék egy órában előkaptam a jegyzeteim és "összedobtam" miből is lehetne mazsolázni majd. Magam sem hittem el, hogy Isten ismét ezt a két órát megint mennyire áldásossá tette, ahhoz képest, hogy először kudarcnak éltem meg hogy lekéstem az előző járatot. Már fel is hívtam A.-t akivel keddre le is beszéltem,hogy elkezdjük kidolgozni a programot a nyelvi hétre. Most utólag azon meditálok, ha elérem az eredeti terv szerint a vonatot és haza érek nem ennek kezdek neki és most sziesztaként nem ezeket a sorokat írom s nem töltöm az időm egy részét Isten igéjével sem. Nos, akik Istent szeretik minden a javukra szolgál. / Róma 8:28/
Mindezek mellett végre a héten sütöttem és várjuk a meggy és a méz áldását:)
A reggeli torna még mindig működik és napról napra nyugtázom magamban:
Mindennek rendelt ideje van.
Ma is suliban voltam és mikor majdnem elértem a vonatom ahogy futottam és felértem a lépcsőkön már csak a száguldó vonatot láttam és csalódottan néztem a forgalmistára aki "kedves" mosollyal az arcán elégedetten állt a peronon, hogy elvégezte aznapi egyik feladatát.
Két óra várakozás. Mi mindenre volt is jó, hogy ott ücsörögjek. Lelkileg nem nagyon örvendeztem, hogy kerek 120 percet töltsek a váróban, viszont elővettem a J. M. könyvecskéjét és elolvastam: Miért Istenem miért? és Mikor Istenem Mikor? címmel. Ez utóbbi rész pont nekem szólt és nemcsak az akkori várakozáshoz, hanem más várakozásban is. Isten mindig pontosan időzít és meghallgatja és figyelembe veszi a kéréseinket. Lehet, hogy éppen nem örülünk ha várni kell, de az ötödik hónapban lévő nőt hozta fel példának aki tudja, hogy még van négy hátra ezért nem akarja mindenáron már az ötödikben megszülni a gyermekét. Jó volt végig gondolni a dolgokat ennek kapcsán, valamint jó volt az a tényt ismét felfedezni, hogy a most "varázsa" az mindig akkor aktuális amikor megéljük és nem a múltban és nem a jövőben. Márk 4:
És monda: Úgy van az Isten országa, mint mikor az ember beveti a magot a földbe.
27. És alszik és fölkel éjjel és nappal; a mag pedig kihajt és felnő, ő maga sem tudja miképen.
28. Mert magától terem a föld, először füvet, azután kalászt, azután teljes buzát a kalászban.
29. Mihelyt pedig a gabona arra való, azonnal sarlót ereszt reá, mert az aratás elérkezett.
Mindezek után amikor végeztem a könyvvel, elindultam szétnézni az újságoshoz. Nem terveztem eredetileg, hogy betérek ide, azt pedig végképp nem, hogy nőklapját veszek majd. Kinéztem a szokásos angolos lapom és rápillantottam az e heti nőklapja számára. 35 lapon keresztül Anglia. Nos, úgy gondoltam ennyi pénzért még nekem is megéri hogy beletekintsek átvesézzem a maradék időmben egy kapucsínó mellett, hátha találok benne valamit az idegennyelvi hétre, ami ismét határidős és lassan itt lebeg a fejem felett.
Így tehát a maradék egy órában előkaptam a jegyzeteim és "összedobtam" miből is lehetne mazsolázni majd. Magam sem hittem el, hogy Isten ismét ezt a két órát megint mennyire áldásossá tette, ahhoz képest, hogy először kudarcnak éltem meg hogy lekéstem az előző járatot. Már fel is hívtam A.-t akivel keddre le is beszéltem,hogy elkezdjük kidolgozni a programot a nyelvi hétre. Most utólag azon meditálok, ha elérem az eredeti terv szerint a vonatot és haza érek nem ennek kezdek neki és most sziesztaként nem ezeket a sorokat írom s nem töltöm az időm egy részét Isten igéjével sem. Nos, akik Istent szeretik minden a javukra szolgál. / Róma 8:28/
Mindezek mellett végre a héten sütöttem és várjuk a meggy és a méz áldását:)
A reggeli torna még mindig működik és napról napra nyugtázom magamban:
Mindennek rendelt ideje van.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése