"Kérjetek és adatik, keressetek és találtok, .. "
Magam sem hiszem, hogy ismét támasztom a fejem és balra nézek :))) .. persze munka. Azonban ma kicsit volt munka mentes perc is a napban. Példának okáért ezért vár rám a munka most :). Helyette kicsit jegyzetelek:
Már egy hete kerestem a színház bérleteket, az egész csoportét. Ugyanis a nyári költözés és az idei állandó teremrendezés miatt, teljesen eltűnt. Az eredeti helye egy átlátszó borítékban volt a szekrény jobb felső sarkában. Emlékeztem rá, mert mindent iratpapucsban tartok, hogy ne kelljen semmit "keresni", rend a lelke mindennek. Azonban ez a tasak valahova elkavarodott.
Rettentő idegesítő tud lenni a számomra, amikor valami úgy tűnik el, hogy előtte hónapokig látom a szemem előtt van és most amikor szükség lenne rá, akkor nincs sehol. Egy hét alatt az egész szekrénysort felkutattam a suliban, itthon is a mappákat ahol lehet mindent egyesével átnéztem, s amikor megláttam valami sárga szélű hasonló jelenséget mindig azt hittem, na végre... aztán nem lett na végre.. hanem maradt a csalódottság - no bérletek ( 50 bérlet). Felelőtlennek éreztem magam, noha tudtam bérlet nélkül is beengednének- legalábbis így gondoltam.
Természetesen imádkoztam is, hogy előkerüljön már végre, azonban ma kértem Istent: ma legyen meg. Megnéztem megint az egész mappahadat,s valahol éreztem, hogy mindjárt itt lesz a kezeim között s ekkor beugrott, hogy egyetlen helyen nem néztem,csak meg: ahol a műszaki kütyük vannak. Ezt a szekrényt kaptam legutoljára: és amikor kinyitottam, megláttam a CD-k kosarát, amit anno csak behajítottam hátulra: Benne volt!!! Az, hogy na kő esett le a szívemről, az nem kifejezés ahhoz képest amit akkor éreztem. Hálás a szívem ezért : kérjetek és adatik keressetek és találtok..
A legjobb, hogy bár csak ismét papír, ismét csak apróság mindahhoz képest amiben élünk és élnek körülöttünk, mégis egy apró dolog milyen naggyá és milyen bosszantóvá tud válni az életben. Apró csodák,nem nagy csodák, de mégis nem mindennapi csoda....
Már egy hete kerestem a színház bérleteket, az egész csoportét. Ugyanis a nyári költözés és az idei állandó teremrendezés miatt, teljesen eltűnt. Az eredeti helye egy átlátszó borítékban volt a szekrény jobb felső sarkában. Emlékeztem rá, mert mindent iratpapucsban tartok, hogy ne kelljen semmit "keresni", rend a lelke mindennek. Azonban ez a tasak valahova elkavarodott.
Rettentő idegesítő tud lenni a számomra, amikor valami úgy tűnik el, hogy előtte hónapokig látom a szemem előtt van és most amikor szükség lenne rá, akkor nincs sehol. Egy hét alatt az egész szekrénysort felkutattam a suliban, itthon is a mappákat ahol lehet mindent egyesével átnéztem, s amikor megláttam valami sárga szélű hasonló jelenséget mindig azt hittem, na végre... aztán nem lett na végre.. hanem maradt a csalódottság - no bérletek ( 50 bérlet). Felelőtlennek éreztem magam, noha tudtam bérlet nélkül is beengednének- legalábbis így gondoltam.
Természetesen imádkoztam is, hogy előkerüljön már végre, azonban ma kértem Istent: ma legyen meg. Megnéztem megint az egész mappahadat,s valahol éreztem, hogy mindjárt itt lesz a kezeim között s ekkor beugrott, hogy egyetlen helyen nem néztem,csak meg: ahol a műszaki kütyük vannak. Ezt a szekrényt kaptam legutoljára: és amikor kinyitottam, megláttam a CD-k kosarát, amit anno csak behajítottam hátulra: Benne volt!!! Az, hogy na kő esett le a szívemről, az nem kifejezés ahhoz képest amit akkor éreztem. Hálás a szívem ezért : kérjetek és adatik keressetek és találtok..
A legjobb, hogy bár csak ismét papír, ismét csak apróság mindahhoz képest amiben élünk és élnek körülöttünk, mégis egy apró dolog milyen naggyá és milyen bosszantóvá tud válni az életben. Apró csodák,nem nagy csodák, de mégis nem mindennapi csoda....
Megjegyzések
Megjegyzés küldése