Derült égből eső...
Ma éppen indultam haza a fősuliról, amikor szikrázó napsütésben elkezdett szakadni az eső. Fantasztikus volt látni, hogy zuhog és közben gyönyörűen szikrázik a napsütés. Kicsit aggódtam is, hogy mi lesz a notebook-kal és a többi cucommal, mert semmi nem volt nálam, egy pulcsin kívül. Végül a zápor elvonult és így eljutottam a vonatig, de utána ismét zuhogott. Csoda.
Mint ahogy a mai nap is csoda. Csoda, mert alig volt időm készülni, igaz sajnos olyan is lett az előadásom, amilyen összecsapott lett a ppt-m. Nem volt se időm se erőm megcsinálni. Bár lehet hogy az idő az inkább jelen lett volna, inkább az energia szintem lett lecsapolva meglehetősen a héten.
Ma tudatosult bennem, hogy van aki még mindig nem köttette be a szakdogáját én meg majd el hagytam kezem lábam. Nos. Ez van.
Végighallgattam kb. 7 előadást mire rám került a sor. Nagyon jó volt a téma: az iszlám és a kereszténység és annak minden területe. Jómagam maradtam a keresztény ünnepeknél és a zsidónál.
Holnap a gyülekezetbe is erről fogok beszélni, mert megígértem, hogy be fogom mutatni a dogám.
Az esküvő körüli teendők azok a maguk tempójában haladnak.
Tegnap csoda történt. Sikerült az ajtót elhozni a két M.-nek és Tibi ma kijavította, már csak azért imádkozom, hogy rendbe legyen és jó legyen.
Ebben a hónapban elköltözünk a kégliből a két M. valahol máshol keres helyet. Mi egyelőre még mindig az esküvő és az utána való utazást próbáljuk szervezni. Nem tudom mikor és hogyan lesz sikeres. Szeretném végre letudni a dolgokat szeretném, ha már látnám az alagút végét. Az is kiderült, hogy az államvizsga augusztus 28-30. lesz és lehet kérni hogy utolsó napra kerüljek.
Azt is kérhetem, hogy júniusba letudjam, csak azt nem tudom, hogy ez nem fér bele akárhonnan nézem. Mert a két különbözeti vizsga még itt lóg a levegőben és úgy érzem, hogy fizikailag ez lehetetlenség. Nem is tudom, elfáradtam.
Lehet, hogy februárban kellene mennem.
Akkor lehet már könnyebb lenne a lant. Lehet.
A lehetőségek tárháza az egészen széles spektrumon mozog. Azt hiszem, hogy imádkozom érte, mert emberileg nem látom a megoldás menetét. Azt látom, hogy egyszer csak ez az időszak is véget ér. Hiányozni fog a sok utazás, a pakolás és tanulás, hiányozni fog Bp. Hiányozni fog amikor Isten az ismeretlenbe úgy vezetett, hogy csak lestem néha, hogy hogy találok oda helyekre. Mert Vele odataláltam.
Tornázni járok végre, az a nem létező szabadidőmbe még belefér és azt hiszem izomlázam van sok idő után végre.
Ülve el tudnék aludni, de már nem lehet, végre mindenki elhagyja az objektumot és kicsit csendesebb lesz a környék. Ja még a mai szösszenet: egy fiatal lánnyal utazok, aki " tetszikkel" - nesze nekem a sok évtizedemmel:))
Vége..
Mint ahogy a mai nap is csoda. Csoda, mert alig volt időm készülni, igaz sajnos olyan is lett az előadásom, amilyen összecsapott lett a ppt-m. Nem volt se időm se erőm megcsinálni. Bár lehet hogy az idő az inkább jelen lett volna, inkább az energia szintem lett lecsapolva meglehetősen a héten.
Ma tudatosult bennem, hogy van aki még mindig nem köttette be a szakdogáját én meg majd el hagytam kezem lábam. Nos. Ez van.
Végighallgattam kb. 7 előadást mire rám került a sor. Nagyon jó volt a téma: az iszlám és a kereszténység és annak minden területe. Jómagam maradtam a keresztény ünnepeknél és a zsidónál.
Holnap a gyülekezetbe is erről fogok beszélni, mert megígértem, hogy be fogom mutatni a dogám.
Az esküvő körüli teendők azok a maguk tempójában haladnak.
Tegnap csoda történt. Sikerült az ajtót elhozni a két M.-nek és Tibi ma kijavította, már csak azért imádkozom, hogy rendbe legyen és jó legyen.
Ebben a hónapban elköltözünk a kégliből a két M. valahol máshol keres helyet. Mi egyelőre még mindig az esküvő és az utána való utazást próbáljuk szervezni. Nem tudom mikor és hogyan lesz sikeres. Szeretném végre letudni a dolgokat szeretném, ha már látnám az alagút végét. Az is kiderült, hogy az államvizsga augusztus 28-30. lesz és lehet kérni hogy utolsó napra kerüljek.
Azt is kérhetem, hogy júniusba letudjam, csak azt nem tudom, hogy ez nem fér bele akárhonnan nézem. Mert a két különbözeti vizsga még itt lóg a levegőben és úgy érzem, hogy fizikailag ez lehetetlenség. Nem is tudom, elfáradtam.
Lehet, hogy februárban kellene mennem.
Akkor lehet már könnyebb lenne a lant. Lehet.
A lehetőségek tárháza az egészen széles spektrumon mozog. Azt hiszem, hogy imádkozom érte, mert emberileg nem látom a megoldás menetét. Azt látom, hogy egyszer csak ez az időszak is véget ér. Hiányozni fog a sok utazás, a pakolás és tanulás, hiányozni fog Bp. Hiányozni fog amikor Isten az ismeretlenbe úgy vezetett, hogy csak lestem néha, hogy hogy találok oda helyekre. Mert Vele odataláltam.
Tornázni járok végre, az a nem létező szabadidőmbe még belefér és azt hiszem izomlázam van sok idő után végre.
Ülve el tudnék aludni, de már nem lehet, végre mindenki elhagyja az objektumot és kicsit csendesebb lesz a környék. Ja még a mai szösszenet: egy fiatal lánnyal utazok, aki " tetszikkel" - nesze nekem a sok évtizedemmel:))
Vége..
Megjegyzések
Megjegyzés küldése