A kedvenc napom... ismét szerda... és visszaszámlálás 100.

Szerda van és fél hetet járunk már csak a suliba. Holnap kirándulunk pénteken egész nap leszek, ... a  jövő héten pedig nem mondok semmit. Tabu.

Ma bibliaórán az emmausi tanítványokról volt szó, hogy miről is beszéltek útközben, pedig Jézus már jelen volt csak hallgatott. Miről beszélek mostanában? Sokat beszélek, mindig sokat beszéltem, de igyekszek odafigyelni, egyik szavam nem a másikba fűzni, hanem megállni, figyelni. Mert mindig eszembe jut valami hozzáfűzni való.
Így ma már ... igyekszem. Mindjárt telefonál Tibi, majd vele is kipróbálom:)

Hála sorok jönnek és kérdés sorok:
- először is a vonatjegyekért, a szervezésért, az utazásért és mindenért egyáltalán.
- azután a biblia óráért
- a családért
- a kismacskákért
- mindenért és mindenkiért

Kérdések: - jövővel kapcsolatban, munkahelyek, lakás, dekoráció, egyáltalán, hogy s mint legyen. Olyan jó lenne, ha jó lenne. Istennek olyan könnyű volt, azt mondta legyen és lett és látta, hogy jó. Ma elkerekeztem virágért és az édenkertben találtam magam. Szeretem. Anyák napjára hoztam virágot, de olyan jó volt az öt perc amíg válogattam. Olyan jó volt. Muskátlit szerettem volna, de végül petúniát is vettem és valami másik apróbbat, gyönyörűek.
Aztán ma csoda történt, újabb leszármazottai vannak Foltikának. Tegnap mindenki ultrahanggal megvizsgálta. H. nyolc utódot számolt, én ötöt és így tovább. Folti tűrte a szórakozást, aztán nem hagyott anyának békét, nyávogott és kísérgette. Anyukám már tudta, h itt az idő és reggelre így lett. Egy fénymásolós papír doboza volt a szülészeti osztály, bába nem volt, és három szörgolyót védelmezett a mancsával az anyukájuk. Kivettem a dobozt a polcból, de Folti kiugrott és visszament a polcba és mutatta, hogy vigyem vissza. Mikor visszatettem az újszülötteket, ő is visszabújt.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Alkalmazkodni?!.

mára befejeztük

Mindent megpróbáltam...