73. nap és ...
Hihetetlen, már csak 73 nap van hátra és minden a helyére kerül. A héten már átlépjük a bűvös 60-as kört és ... wow.
Ma igazán forgalmas hétfőnk volt, de még forgalmasabb volt a hétvégénk.
Hol is kezdjem. Először egy ének, ezt kértem az esküvőnkre Katáéktól.
Voltunk Uszkában a gyülekezettel és áldás volt. A legérdekesebb dolog az volt, hogy bár csak három órára tudtunk eljutni mégis áldás volt. Ahogy a Rend collective zenéjét hallgattam és tapsoltam, négy kislány táncolt rá és a végén az egyik engem is behúzott magával. Nos ott annyi ember előtt, amikor tudom, hogy milyen a mozgáskulturám, érdekes volt. Valahol eszembe jutott az esküvő, s az hogy ott is lesz ilyen ha itt behúztak. :D
Tibi ma hazafelé pezzegette is a menyasszonyi táncot de mondta, hogy nem, nem lesz, nem szokás..
Ma és tegnap és előtte is áldás és áldás. Bár nem mindig azt jelenti, hogy egyből elintézünk mindent, hanem... azt, hogy ISten jól időzít.
Regélhetnék főleg a fősulról, hogy ISten hogy rendezi a szálakat. Hogy még mindig nem adtam be a beadandókat és .. bla bla.. de kérem, hogy segítsen.
Ma végleg eljöttünk a kégliből. Fájó szívvel kissé szomorkás hangulatban, de kiköltöztünk és a héten vissza is adom a kulcsokat. Furcsa lesz. Bár én hány hónapja nem is voltam ott??? öt! Elment az életemből öt hónap és egyszerűen nem jutottam be! Ebből is látszik, hogy nem érdemes halmozni, bölcsen kell bánni a földi dolgainkkal, mértékletesnek kell lenni.
Ma imádkoztunk mielőtt elindultunk. Jó volt, hihányzott a közös ima. Ha Tibivel vagyok úgy repül az idő, annyi mindent intéztünk, annyi mindent csináltunk és este még a tesójával is beszéltünk. Jó volt.
Szeretem a családunkat, az enyémet az övét. Mindenki családcentrikus.
Hiszem, hogy ISten tudja mire van szükségünk!
Ámen
Ma igazán forgalmas hétfőnk volt, de még forgalmasabb volt a hétvégénk.
Hol is kezdjem. Először egy ének, ezt kértem az esküvőnkre Katáéktól.
Voltunk Uszkában a gyülekezettel és áldás volt. A legérdekesebb dolog az volt, hogy bár csak három órára tudtunk eljutni mégis áldás volt. Ahogy a Rend collective zenéjét hallgattam és tapsoltam, négy kislány táncolt rá és a végén az egyik engem is behúzott magával. Nos ott annyi ember előtt, amikor tudom, hogy milyen a mozgáskulturám, érdekes volt. Valahol eszembe jutott az esküvő, s az hogy ott is lesz ilyen ha itt behúztak. :D
Tibi ma hazafelé pezzegette is a menyasszonyi táncot de mondta, hogy nem, nem lesz, nem szokás..
Ma és tegnap és előtte is áldás és áldás. Bár nem mindig azt jelenti, hogy egyből elintézünk mindent, hanem... azt, hogy ISten jól időzít.
Regélhetnék főleg a fősulról, hogy ISten hogy rendezi a szálakat. Hogy még mindig nem adtam be a beadandókat és .. bla bla.. de kérem, hogy segítsen.
Ma végleg eljöttünk a kégliből. Fájó szívvel kissé szomorkás hangulatban, de kiköltöztünk és a héten vissza is adom a kulcsokat. Furcsa lesz. Bár én hány hónapja nem is voltam ott??? öt! Elment az életemből öt hónap és egyszerűen nem jutottam be! Ebből is látszik, hogy nem érdemes halmozni, bölcsen kell bánni a földi dolgainkkal, mértékletesnek kell lenni.
Ma imádkoztunk mielőtt elindultunk. Jó volt, hihányzott a közös ima. Ha Tibivel vagyok úgy repül az idő, annyi mindent intéztünk, annyi mindent csináltunk és este még a tesójával is beszéltünk. Jó volt.
Szeretem a családunkat, az enyémet az övét. Mindenki családcentrikus.
Hiszem, hogy ISten tudja mire van szükségünk!
Ámen
Megjegyzések
Megjegyzés küldése