21. nap
Vissza kerestem, hogy mikor is kezdődött a böjti időszak, mert úgy elrohant ez a három hét, hogy "észre sem vettem". Azért észrevettem, mert oda kellett figyelni a mit mikor és hogyan, bár őszintén erre nem sok energiám vagy időm marad, így inkább a kombinációk, variációk amivel lehet sasszézni. Sajnos van, hogy becsúszik egy falat süti, ez nem sok talán egy, de megkóstoltam, mert ez csak egyszer van az életben és nem akartam kihagyni. S most öt napig ittam koffeinmentes kávét is, legalább a rituálé miatt, mert fáradt voltam. Ma már visszaállt a bioritmus: korai fekvés, korai kelés.
S a legfontosabb: futottam 27:45. ez nekem nagyon jó idő. Kellett is tempózni, de éreztem, hogy Isten segít, nem veszem nehezen a levegőt és egyenletesen tudok haladni. Csoda, kegyelem, hála.
Sajnos ma voltak szomorú hírek is. E- vel beszéltem telefonon, hogy nem jól van az anyósa, műtötték kórházban volt az utóbbi két hétben, de mikor letettük a telefont, már írta is,hogy elköltözött Istenhez. Ennyi. Isten vigasztalja meg őket. Ő az aki segít elhordozni a gyászt, a terheket. ....
Szalad az idő, szinte rohan. Ma pont nap-éjegyenlőség van. Hatkor már világos volt. A hétvégén fősuli, örülök, hogy nem sötétben kell sasszéznom. Jó idős is volt. .. s még valami.
Ma helyettesítenem kellett és a vízözönt vették magyar órán. Érdekes volt, hogy az iskolában kellett tanítanom, és nem vasárnap. Beszélgettünk. Volt aki vevő volt, volt aki nem. Pedig annyira érdekes, csak szerintem inkább mesének tűnhetett.. Pedig nem az... Mennyire másabb úgy beszélni valamiről, hogy elhiszem, hogy tudom, hogy igaz és mennyire más úgy élni, hogy meg is élje az ember azt, amit hisz.
Kicsit, nem, nem kicsit, inkább nagy reménységem van, hogy amit Isten ígér azt meg is tudja tenni. :) S bízom benne, hogy segít. Olyan jó,hogy segít, még ha hibázunk, vagy mulasztunk akkor is helyreigazít. Neki semmi sem lehetetlen.
S a legfontosabb: futottam 27:45. ez nekem nagyon jó idő. Kellett is tempózni, de éreztem, hogy Isten segít, nem veszem nehezen a levegőt és egyenletesen tudok haladni. Csoda, kegyelem, hála.
Sajnos ma voltak szomorú hírek is. E- vel beszéltem telefonon, hogy nem jól van az anyósa, műtötték kórházban volt az utóbbi két hétben, de mikor letettük a telefont, már írta is,hogy elköltözött Istenhez. Ennyi. Isten vigasztalja meg őket. Ő az aki segít elhordozni a gyászt, a terheket. ....
Szalad az idő, szinte rohan. Ma pont nap-éjegyenlőség van. Hatkor már világos volt. A hétvégén fősuli, örülök, hogy nem sötétben kell sasszéznom. Jó idős is volt. .. s még valami.
Ma helyettesítenem kellett és a vízözönt vették magyar órán. Érdekes volt, hogy az iskolában kellett tanítanom, és nem vasárnap. Beszélgettünk. Volt aki vevő volt, volt aki nem. Pedig annyira érdekes, csak szerintem inkább mesének tűnhetett.. Pedig nem az... Mennyire másabb úgy beszélni valamiről, hogy elhiszem, hogy tudom, hogy igaz és mennyire más úgy élni, hogy meg is élje az ember azt, amit hisz.
Kicsit, nem, nem kicsit, inkább nagy reménységem van, hogy amit Isten ígér azt meg is tudja tenni. :) S bízom benne, hogy segít. Olyan jó,hogy segít, még ha hibázunk, vagy mulasztunk akkor is helyreigazít. Neki semmi sem lehetetlen.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése