Esős heves hétfő ...
"Mikor lecsendesül szívem, szemeddel nézem életem, emlékezem a múltunkra. Sok könnycsepp erre a válaszod, tudom, hogy te voltál a hajnalom. Most előre bízok mindent Rád.
Engem a láthatatlan Isten tart, bizodalmam... Lelkemre bíztad titkodat, szívembe írtad önmagad, irányt adtál, hogy tudjam merre vagy. Ezer sok hű ígéreted, ajándék hit remény nekem, törékeny minden nélküled. engem a láthatatlan Isten tart, bizodalmam, rám egy színes gazdag ország vár, ez a célom, hogyha lankadok, veled száll lelkem, lámpás fényei az ösvényem hozzád.. hallelujah! Csak válaszolok hangodra! Hallelujah! A földet egy nap elhagyom, mint vándor nincs itt otthonom, emlékezem, hogy hova tartozom. Engem egy Láthatatlan ország vár, odatartok. "
Rólad szól ez a dal... Csak rád nézek, átváltozom, hátra hagytam, ami elválasztott, Téged nézve változhatok, szégyen nélkül szárnyalhatok. 3x "
Hétfő, a jó kis hétfők, és a mai az nem igazán jól zajlott teljesen. Kicsit dühös lettem kétszer is olyan régen voltam kizökkentve a nyugalmamból! Ezért pötyörészem itt a dalokat is, kicsit lenyugodjak.
Nincs gyerekem, mégis annyi "harcom" van velük, a mások csemetéjével. Nem szeretnék emlékezni a mai dolgokra, ezért nem jegyzetelem mi történt, elég ennyi, hogy sajnálom, hogy nem értik meg, hogy az ember amikor a javát akarja, akkor ő miért mégis a saját feje után megy és ha tényleg bejön amit mond az ember, akkor jöhet a szöveg: " megmondtam". Utálom kimondani, hogy megmondtam. Utálom, mert az már olyankor fájdalmas lesz nekik is és nekem is. Miért is van az hogy az ember sokszor a saját feje után megy?
Na ez után a kis szösszenet után néhány mozzanat az elmúlt hétről.
Satrafákat látogattam és nagyon kellemes hetet töltöttünk együtt és észre sem lehetett venni, hogy nem Tb-n vagyunk!!! :DD Nagyon klassz volt a heti program és a heti menü, sajnos most sem a mérleg kisebbik száma felé billent a mutató!
Hálás vagyok ezért a " nyaralásért". Hálás vagyok a hat pici kézért, lábért, szemért amelyik annyi nevetést és annyi vidámságot csempészett a mindennapok összes napszakjába! Egy szobában aludhattam velük, befogadtak, az emeletes ágy alsó részén kaptam egy kellemes kis zugot, amiben én jókat szundítottam és néha megosztottuk hajnalban akár ketten, vagy hárman is odakuporodtak mellém. A mondás szerint sok jó satrafa kis helyen is satrafa marad:)) Egyik reggel még tömeg birkózás is volt, főleg a legnagyobbik satrafa volt a fő nevettető, mert hiába olyan kicsik azok a kezek lábak, annyira letepertek a birkózásban, hogy nem bírtam kiszabadulni... így volt móka kacagás és be kell vallanom rég nevettem ennyit egyszerre :)
Kaptam szép rajzokat is a középső satrafa gyönyörűeket alkotott. Ki is akasztottam a képeslapkiakasztó sorba az ágyam felé, hogy ilyen "heves" napokon kicsit rápillantva is megnyugodjam. :)
Vannak dolgok amin nem tudunk változtatni, nem rajtunk múlik a dolog, vannak dolgok amikért imádkozni tudunk és Isten képes megváltoztatni és a megfelelő mederbe terelni a dolgot, mert Neki van hatalma rá, nekem pedig nem mások van mint a két térdem és két kezem, hogy beletegyem a kezébe, azt amin aggódok...
Visszatérve a satrafákra, sokat kirándultunk is csavarogtunk és láttam a nagy vizet is, nagyon klassz volt. Amikor a gyerekek ujja mint valami mágnest úgy vonzotta a homok. Rajzoltam én is nem tudtam megállni, nem tudtam otthagyni érintetlen.. kavicsot egy pár darabot szedtem csak, nagyon becsesek, mert biztos, hogy a szavak folytatása lesz velük. Szerintem a "békesség" következik. Szükségem van a békességre, nem természeted, hogy csend van és nyugalom körülöttem .
Szeretnék még írni egy két szösszenetet. Nagyon szép időnk volt, nem esett csak egyszer, az utazások is nagyon kellemesek voltak. Gyönyörű környezet és csodás ki kulipintyók mindenütt, idill és idill a négyzeten. A Hallowen - i parti az nem villanyozott a fel gyermekeket annál inkább. Sikerült eljutni a gyülekezetbe is amit kinéztem a városban és meglátogattunk egy gyerekórát, valamint eljutottam a kávézós reggelre is. Erről jut eszembe, hogy koffeinmentes kávét ittam egész héten. :S Most pedig ismét tabu a kávé.
A kirándulásokról egy pár képet majd át helyezek a túl az Óperencián bloggba, mert azok odavalóak lesznek. Szeretnék még egy két dolgot majd leírni, mert annyira hálás vagyok, érte és szeretnék rá emlékezni, de valahogy ez mai munkába visszaállás kicsit lemerített, pedig elvileg nem lett volna szabad.
Sajnos a péntek délután női alkalmat is le kell mondanom, mert a suliban Márton napi rendezvény lesz, aminek örülök, csak jobban örültem volna ha nem péntek délután van:S. Mindegy. No comment.
Mit is mondhatnék még. Elfáradtam így az első nap és még van négy! :)
Ja még valami a fősulival kapcsolatban, nem adtam be a dolgozatom a teremtésről. Nem tudom, magam sem értem, hogy tehetettem ilyet, de nem tudom megírni. Szerinted Uram? Mi lesz ebből. Tényleg elfáradtam. Még jó, hogy a hétvége "szabad" és nekidőlhetek a soroknak. Mi lesz ebből nem tudom, God knows!
Ennyi, vége.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése