Amikor nagyon jót akarok sütni...
Csodálatos a hétvége! Pünkösd van és három nap itthon mindenki. Az eső is megérkezett és már szükség volt rá, ezért hála hála hála és hála. A méhek is dolgoztak ma így teljes a kép.
A mai topic kicsit a konyha körül forog. Kicsit sütkéreztem tegnap. Igaz fotó nincs. :S
Szóval ott kezdem, hogy a gyerekeknek készítettem medve talpas muffint ami dekorációtól különbözik az eddigiektől. Klassz lett. Jól nézett ki, finom volt és ennyi. Holnapra viszont ismét újítani akartam és készítettem egy kekszi-bekszit. Hívjuk csak így, ahogy H. nevezné. Egy csokis teasütemény, ami a szokásos keverem kavarom, rozsliszt, zabhelylisztet is is kevertem bele, reszeltem ét csokit és barna cukrot, összességében finom, de a külalakja ismét hagy kívánni valót maga után!
Mivel is vigasztalhatnám saját magam, hanem azzal, legalább finom. Szóval holnap ezzel állítok be a közös ebédre ahol senkit nem ismerek. Jó lesz! Biztosan jó lesz. :) Lehet még egy kis csokival kidíszítem. Valószínű.
Azért a próba kedvéért kitettem a családi asztalra a kekszi-beksziket és mikor láttam, hogy ízlik, akkor menekítettem meg belőle...
... és most jön a sovány vigasz bekezdés: elkészítettem egy adag eklert is, mondjuk úgy, hogy van hozzá minden hozzávaló és láttam a Z. fáján cseresznyét, tehát valami legyen vele. Így sütöttem egy adag rozslisztes eklert. Mit is tudnék írni, minthogy nagyon finom, de behorpadtak :SSSS és ki is lukadt valamelyik alja. Hogy miért fogalmam sincs, egy biztos semmit nem csináltam másképp csak a lisztet cseréltem ki ...
Mikor M. megjelent a konyhaajtóban és meglátta a gubics cseresznyéket azt hitte meggyes süti:))) Mert a cseresznyék ám nem nőttek meg és a fele rossz is volt, így épp akadt egy fél kis müzlis tálkával.. erről ennyit:))
Most még nekilátok a fasírtnak, hogy kisüssem, hogy ne reggelre maradjon, hát ezek után :))) ja és az igés kártyák is váratnak még magukra.. na a nagy tervből nem is tudom mi lett...
Lehet iszok még egy kávét és reggel úgysem kell korán kelnem neki látok még a maradék tervnek..
Lenne még mit írni, de most a fentiek voltak a "mélyen szántó" gondolataimban.... amúgy pedig, még mindig a hova s tova a kérdés. Még egy utolsó parafrázis: olvasok egy könyvet: A kiemelkedően eredményes fiatalok hét szokása a címe. Néha, néha veszem elő és a mostani szakaszban volt egy klassz történet, ami nekem szólt:
"Mindennek rendelt ideje van" (Prédikátor 3:1)
" megpróbálom" és a "megcsinálom" két külön fogalom. Egyszer egy hadnagynak a kapitány a következőket mondta:
- Hadnagy kérem kézbesítse ezt a levelet.
- Minden tőlem telhetőt megteszek uram.
- Nem, nem azt kértem, hogy minden öntől telhetőt megtegyen. Azt szeretném, ha kézbesítené ezt a levelet.
- Megteszem, uram, az életem árán is.
- Félreért, hadnagy. Nem azt akarom, hogy meghaljon. Azt akarom, hogy kézbesítse ezt a levelet.
-Megteszem uram.
"Ha teszed a dolgok, meglesz hozzá az erőd." RalpW. Emerson.
Yoda: "Csináld vagy ne! Próba nincs!" :))
A mai topic kicsit a konyha körül forog. Kicsit sütkéreztem tegnap. Igaz fotó nincs. :S
Szóval ott kezdem, hogy a gyerekeknek készítettem medve talpas muffint ami dekorációtól különbözik az eddigiektől. Klassz lett. Jól nézett ki, finom volt és ennyi. Holnapra viszont ismét újítani akartam és készítettem egy kekszi-bekszit. Hívjuk csak így, ahogy H. nevezné. Egy csokis teasütemény, ami a szokásos keverem kavarom, rozsliszt, zabhelylisztet is is kevertem bele, reszeltem ét csokit és barna cukrot, összességében finom, de a külalakja ismét hagy kívánni valót maga után!
Mivel is vigasztalhatnám saját magam, hanem azzal, legalább finom. Szóval holnap ezzel állítok be a közös ebédre ahol senkit nem ismerek. Jó lesz! Biztosan jó lesz. :) Lehet még egy kis csokival kidíszítem. Valószínű.
Azért a próba kedvéért kitettem a családi asztalra a kekszi-beksziket és mikor láttam, hogy ízlik, akkor menekítettem meg belőle...
... és most jön a sovány vigasz bekezdés: elkészítettem egy adag eklert is, mondjuk úgy, hogy van hozzá minden hozzávaló és láttam a Z. fáján cseresznyét, tehát valami legyen vele. Így sütöttem egy adag rozslisztes eklert. Mit is tudnék írni, minthogy nagyon finom, de behorpadtak :SSSS és ki is lukadt valamelyik alja. Hogy miért fogalmam sincs, egy biztos semmit nem csináltam másképp csak a lisztet cseréltem ki ...
Mikor M. megjelent a konyhaajtóban és meglátta a gubics cseresznyéket azt hitte meggyes süti:))) Mert a cseresznyék ám nem nőttek meg és a fele rossz is volt, így épp akadt egy fél kis müzlis tálkával.. erről ennyit:))
Most még nekilátok a fasírtnak, hogy kisüssem, hogy ne reggelre maradjon, hát ezek után :))) ja és az igés kártyák is váratnak még magukra.. na a nagy tervből nem is tudom mi lett...
Lehet iszok még egy kávét és reggel úgysem kell korán kelnem neki látok még a maradék tervnek..
Lenne még mit írni, de most a fentiek voltak a "mélyen szántó" gondolataimban.... amúgy pedig, még mindig a hova s tova a kérdés. Még egy utolsó parafrázis: olvasok egy könyvet: A kiemelkedően eredményes fiatalok hét szokása a címe. Néha, néha veszem elő és a mostani szakaszban volt egy klassz történet, ami nekem szólt:
"Mindennek rendelt ideje van" (Prédikátor 3:1)
" megpróbálom" és a "megcsinálom" két külön fogalom. Egyszer egy hadnagynak a kapitány a következőket mondta:
- Hadnagy kérem kézbesítse ezt a levelet.
- Minden tőlem telhetőt megteszek uram.
- Nem, nem azt kértem, hogy minden öntől telhetőt megtegyen. Azt szeretném, ha kézbesítené ezt a levelet.
- Megteszem, uram, az életem árán is.
- Félreért, hadnagy. Nem azt akarom, hogy meghaljon. Azt akarom, hogy kézbesítse ezt a levelet.
-Megteszem uram.
"Ha teszed a dolgok, meglesz hozzá az erőd." RalpW. Emerson.
Yoda: "Csináld vagy ne! Próba nincs!" :))
Megjegyzések
Megjegyzés küldése