Ismét nyár, ismét gyorsabban pörgetik az idő kerekét, és ismét még élvezem, hogy szabadságon vagyok:)

 Olyan régen szerettem volna már idekeveredni és ma akadt rá idő. Ma T. is itthon van elintéztünk egy két dolgot a városban és ettünk egy gyrost. Jó sok mártással. A mártás az epe mizériám miatt még mindig rizikó faktor az életemben: éreztem is a hátam, de hiszem, hogy nem fogok begörcsölni. 

Visszaugrom a Hida tesztig: 

- a teszt eredménye: alul működik az epém. 

- a gasztro orvos szerint előbb utóbb kivételre kerül a sor, bár követ nem látnak. 

Az elmúlt fél évben voltak jó és voltak nehezebb napok. A görcsök azok az odafigyelés miatt csak két alkalommal jelentkezett és nagyon jól elvoltam. Ittam egy két cseppet is és a közérzetem is sokkal jobb lett. Ennek ellenére két héttel ezelőtt a különböző fűszeres kaják és zsíros sütemények miatt az sűrgősségin landoltam. Bár hozzá teszem, az eddig túlélt görcsök száma szerintem 10-en felül van. S ezek nem az éppen csak túlélt dolgok, hanem egészen súlyos esetek, amikor több órán keresztül keringsz a lakásban éjszaka és mindent kipróbálsz, hogy megszüntesd. S ez utóbbit már nem tudtam. Imádkoztam, megvallottam, hogy Jézus meggyógyított. S hiszem is teljes szívvel. S ott a sürgőn elég morbid volt ott ülni a kezedben egy infúzióval és egész éjszaka egy tv csatornát néztem. Volt társaság is hála Istennek. 

Mindezek ellenére az orvos nem küldött sehová semmilyen vizsgálatara, arra hivatkozva, hogy már jártam orvosnál kivizsgáláson. Paff. Végül eljutottam egy ultrahangra, aminek ugyanaz lett az eredménye mint a novemberi rosszul létnél. 

No mindezek után a sebésznél kötöttem ki, hogy vegyen fel listára a műtétre. Az eredmény mindazok után amin eddig már minden vizsgálat arra mutat, és az életem is ahogy élem, hogy az epém nem akar velem együtt élni, hogy elküldött egy újabb kivizsgálásra. Hozzá kell tegyem - nem egy bizalom gerjesztő amire küldött. Mit mondjak? Mit írjak? 

S végül amiért is idekeveredtem, tegnap J. imádkozott valakiért akinek epeköve van. S nem tudtuk ki az..Azt hittem én... hát nem.. s most amikor rácsörögtem és megkérdeztem, s meg tudtam ezt, nos kicsit .... .... ennyi. 

Az epémet Isten tenyerébe helyezem. Tudom, hogy tudja, mi a helyzet velem, minden vizsgálat és bizonygatás nélkül, hogy így pocsék élni, hogy mindig ezerszer gondoljam át megehetem, nem ehetem, görcsöt okoz, vagy ... Tudom, hogy azt mondja kérjetek és adatik nektek. Kérem. Kérem, hogy gyógyíts meg Uram.  Azt is tudom és hiszem, hogy már elvégezte a kereszten. 

Szeretnék már túl lenni rajta. 

Szeretnék még írni a héten. Hiányzik. S valami pozítívat.