nézőpont váltás

 .. hu.. jó nagy sóhaj hagyta el a testem. Kicsit néha úgy érzem amikor elérkezek egy- egy ponthoz az életemben, hogy ... hogy miért nem hamarabb vettem észre, vagy miért nem csináltam másképp? Miért csak most kezdek neki? S most is így vagyok. Aztán jön az elhatározás, hogy min kellene változtatni és valamikor több kevesebb sikerrel haladok, valamikor ugyan úgy marad minden. 

Van egy célunk három éve és akárhogy csűrtem, akárhogy csavartam, bármennyire is ajánlottam mindig Istennek a dolgot és kértem segítsen végül mindig ugyanoda lukadtunk ki, stagnáltunk. S most rákerestem a bibliában, beírtam a keresőbe a témakört és a biblia szót és egy bloghoz jutottam. Ez egy pár napja történt, azóta bármennyire nincs rá időm mégis e körül forog az agyam a szívem, mindenem. Ez jó?

Szerintem nem. 

Mindezek ellenére változást szeretnék a szokásaimon, a szokásainkon. A lelkesedés nagy, az elhatározás is meg van, tettek is következnek már a héten és kíváncsian várom majd az eredményt és a hatást. 

Minden nap igyekszem itt írni, hogy mennyire sikerült és emlékeztetni magam, hogy mit is a cél: július 1. 

Most indul november 17. NEM lesz könnyű, de hiszem, hogy Istennel sikerül. 

Először is le kell szoknom a panaszról, ami iszonyatosan nehéz. Könnyen belehúzom saját magam, aztán csatlakozom másokhoz és semmi értelme. Nincs miért panaszkodnom. Amin nem tudok változtatni, az úgy jó ahogy van(amin a külső dolgok kötnek), amin pedig változtatni lehet, akkor tessék változtatni.  S persze mindezt Istenre alapozni. Tyűűű

Tehát november 17. és start. :)