Latte ...
Ma a MET után beültem a kedvenc helyemre Istennel. Több mint 22 napja nem jártam arra, mert azóta nem iszok kávét. El is határoztam, hogy nem iszok eszpresszót, tartom a 22. napot.
Azonban mit igyak a kedvenc kávéházi sarkomban, mit igyak egy Istennel töltött óra után, amikor végiggondolhatom vele a hetet az elmúlt történéséket. Még a fülembe csengett Á. mondata, mikor pénteken a koffeinmentes kávét emlegette. Így az itallapot átfutva egy koffeinmentes latté-t rendeltem. Kicsit olvasgattam az egyháztörit és a kávét kortyolgatva megállapítottam, hogy a második században sokkal nehezebb volt kereszténynek lenni mint most.
Áldásos nap volt: MET és délután M. - ék elmentek a koliba beiratkozni, ami ismét kicsit galibás volt, de meg van. Kegyelem. Nem is tudom, nem is tudom, de te tudod Uram, egyedül Te tudod.
Délután Á- átjött a feleségével H. hoz és egy star wars robotot szereltek össze, jó volt látni őket. Egy harmincon túli egy hat évessel. :) Így a szabkerbe már csak imára értem oda, de vágytam és eljutottam. M. T. is volt és annyira jó volt, hogy el sem mondhatom, mert Isten meghallgatja az imát. Imatárs volt anno, annyi mindenért harcoltunk együtt és h, férjhez ment teljesen ez eltűnt, igen azt hiszem egy éve történet ez a dolog. Hiányoznak a beszélgetések, az ima. Jó volt, hogy utána beültünk egy fagyira, és nem a fagyin volt a lényeg.
Még annyit a délelőtti alkalomról, hogy ff-i hét volt a múlt héten és kiálltak páran bizonyságot tenni. Annyira jó volt látni, hallani és érezni, hogy mennyire közel voltak Istenhez, akár fiatal akár idősebbet hallgattuk. Lesz női csendes nap is.. erről jut eszembe, ez az órarendemtől függ és most még le kellene vennem a tantárgyakból. Ebben is tanácstalan vagyok, még így két órával a zárás előtt. Szeretnék mindenesetre eljutni a női alkalomra, vagy Miskolcra amikor lesz a csendes nap, vagy .. sok a lehetőség és érzem, hogy szükségem van rá. Szükségem van ebben a nehéz helyzetben.
Döntöttem: egyet hagytam meg a szabadon választottak közül. Nézegettem még az órarendem, emberileg gondolkodtam, de Istenre bízom. Holnap ismét egy csodálatos nap lesz.
Még valami: ma ahogy sétáltam a MET-be valamint ahogy jöttem hazafelé is mintha Isten tenyerébe simultam volna bele. Az idő az csodálatos volt még igazi mediterrán nyári hangulat, nyári ruha, papucs és Vele együtt lépkedtem és imádkoztam a gyülekezetért, tagokért... Mitől is lehetnék boldog, minek is örülhetnék, vagy inkább kitől is lehetnék boldog, kinek is örülhetnék..
Bár már késő van és lenne jobb dolgom mint, itt ... de még egy megjegyzendő dolog a távolabbi jövőnek: egy sóhajban annyi minden benne van, főleg, ha érzed, azt a sóhajt a saját bőrödön. S ma éreztem többször is.. még sem tudom saját magam mitől is olyan nehezek ezek a sóhajok. Csak érzem, hogy nehezek. Érzem, hogy sok minden van mögötte..... Uram Te tudod....
Azonban mit igyak a kedvenc kávéházi sarkomban, mit igyak egy Istennel töltött óra után, amikor végiggondolhatom vele a hetet az elmúlt történéséket. Még a fülembe csengett Á. mondata, mikor pénteken a koffeinmentes kávét emlegette. Így az itallapot átfutva egy koffeinmentes latté-t rendeltem. Kicsit olvasgattam az egyháztörit és a kávét kortyolgatva megállapítottam, hogy a második században sokkal nehezebb volt kereszténynek lenni mint most.
Áldásos nap volt: MET és délután M. - ék elmentek a koliba beiratkozni, ami ismét kicsit galibás volt, de meg van. Kegyelem. Nem is tudom, nem is tudom, de te tudod Uram, egyedül Te tudod.
Délután Á- átjött a feleségével H. hoz és egy star wars robotot szereltek össze, jó volt látni őket. Egy harmincon túli egy hat évessel. :) Így a szabkerbe már csak imára értem oda, de vágytam és eljutottam. M. T. is volt és annyira jó volt, hogy el sem mondhatom, mert Isten meghallgatja az imát. Imatárs volt anno, annyi mindenért harcoltunk együtt és h, férjhez ment teljesen ez eltűnt, igen azt hiszem egy éve történet ez a dolog. Hiányoznak a beszélgetések, az ima. Jó volt, hogy utána beültünk egy fagyira, és nem a fagyin volt a lényeg.
Még annyit a délelőtti alkalomról, hogy ff-i hét volt a múlt héten és kiálltak páran bizonyságot tenni. Annyira jó volt látni, hallani és érezni, hogy mennyire közel voltak Istenhez, akár fiatal akár idősebbet hallgattuk. Lesz női csendes nap is.. erről jut eszembe, ez az órarendemtől függ és most még le kellene vennem a tantárgyakból. Ebben is tanácstalan vagyok, még így két órával a zárás előtt. Szeretnék mindenesetre eljutni a női alkalomra, vagy Miskolcra amikor lesz a csendes nap, vagy .. sok a lehetőség és érzem, hogy szükségem van rá. Szükségem van ebben a nehéz helyzetben.
Döntöttem: egyet hagytam meg a szabadon választottak közül. Nézegettem még az órarendem, emberileg gondolkodtam, de Istenre bízom. Holnap ismét egy csodálatos nap lesz.
Még valami: ma ahogy sétáltam a MET-be valamint ahogy jöttem hazafelé is mintha Isten tenyerébe simultam volna bele. Az idő az csodálatos volt még igazi mediterrán nyári hangulat, nyári ruha, papucs és Vele együtt lépkedtem és imádkoztam a gyülekezetért, tagokért... Mitől is lehetnék boldog, minek is örülhetnék, vagy inkább kitől is lehetnék boldog, kinek is örülhetnék..
Bár már késő van és lenne jobb dolgom mint, itt ... de még egy megjegyzendő dolog a távolabbi jövőnek: egy sóhajban annyi minden benne van, főleg, ha érzed, azt a sóhajt a saját bőrödön. S ma éreztem többször is.. még sem tudom saját magam mitől is olyan nehezek ezek a sóhajok. Csak érzem, hogy nehezek. Érzem, hogy sok minden van mögötte..... Uram Te tudod....
Megjegyzések
Megjegyzés küldése