dolgoztam dolgoztam és sütöttem...
A mai nap is elszaladt: pik - pak, ahogy barátném mondaná. Egy- két gondolat még maradt bennem talán, ami nem a munkáról szól. Arról szól, hogy a munkát abbahagyva ma elszaladtam a szabkerbe és kicsit takarítottunk és imádkoztunk. Sajnos a filmnézés elmaradt, de így is jó volt. Hazaérve gyorsan (hogyan is másképpen) megsütöttem a vargabéleseket és még papíroztam.
Úgy érzem nem haladok, azaz haladok, de mégis temérdek minden lenne még ... :SSS hát nem is tudom. Mindenesetre tegnap mikor hazaértem a "szétesett" napom után, H. kisírta, hogy süssek neki egy tortát. ?????? Tortát??? Csokitortát???? Mondtam, hogy had üljek már tíz kerek percet, de türelmetlen volt. Így amikor a mutatók elérték a fél hatos helyzetet pattannom kellett és együtt sütöttünk, így a pénteknek lőttek is:) Igaz, hamar a dolog végére jártunk együtt gyártottuk és már nincs belőle.
Most ismét döntések előtt állok és nem ... tudom ... mitévő legyek. Már lassan a 40 felé araszolva döntésképtelen vagyok, pedig mindig választások elé kerülünk. pl: mit vegyek fel? Mikor mit főzzek:) Erről jut eszembe, hogy ismét ebédelek a menzán és pénteken is hatalmas adag volt:S Vigyáznom kell, mikor mennyit, mert eddig olyan jól ment, s pénteken nem tudtam ott hagyni, magamba szuszkoltam, pedig az nem jó, olvastam az "evés ész nélkül"-ben, hogy csak azért mert ott marad vagy Afrikában éheznek nem célszerű megenni a kaját.
Szóval .. imádkozom. Elkészült az imafalam War Room mintájára. Egyedi lett, nem jól látható helyen mégis a falon és én mégis látom és Isten is látja és ez a lényeg.
Már csak össze vissza három hét és jönnek órát látogatni és a briliáns ötletek ellenére az osztály enyhén szólva rongyposztó. Mi lesz ebből, csak Isten tudja,....
Úgy érzem nem haladok, azaz haladok, de mégis temérdek minden lenne még ... :SSS hát nem is tudom. Mindenesetre tegnap mikor hazaértem a "szétesett" napom után, H. kisírta, hogy süssek neki egy tortát. ?????? Tortát??? Csokitortát???? Mondtam, hogy had üljek már tíz kerek percet, de türelmetlen volt. Így amikor a mutatók elérték a fél hatos helyzetet pattannom kellett és együtt sütöttünk, így a pénteknek lőttek is:) Igaz, hamar a dolog végére jártunk együtt gyártottuk és már nincs belőle.
Most ismét döntések előtt állok és nem ... tudom ... mitévő legyek. Már lassan a 40 felé araszolva döntésképtelen vagyok, pedig mindig választások elé kerülünk. pl: mit vegyek fel? Mikor mit főzzek:) Erről jut eszembe, hogy ismét ebédelek a menzán és pénteken is hatalmas adag volt:S Vigyáznom kell, mikor mennyit, mert eddig olyan jól ment, s pénteken nem tudtam ott hagyni, magamba szuszkoltam, pedig az nem jó, olvastam az "evés ész nélkül"-ben, hogy csak azért mert ott marad vagy Afrikában éheznek nem célszerű megenni a kaját.
Szóval .. imádkozom. Elkészült az imafalam War Room mintájára. Egyedi lett, nem jól látható helyen mégis a falon és én mégis látom és Isten is látja és ez a lényeg.
Már csak össze vissza három hét és jönnek órát látogatni és a briliáns ötletek ellenére az osztály enyhén szólva rongyposztó. Mi lesz ebből, csak Isten tudja,....
Megjegyzések
Megjegyzés küldése