az élet gubancai, akár csak ...
.. .nem akartam írni, nem szándékoztam. Temérdek feladat, teendő, hegyre halom:)
Azonban amikor ma hazaértem és végre leültem volna enni negyed öt körül, épp a rizst szedtem volna ki, amikor beugrott: torna 5-kor és elfelejtettem lemondani.
Nem volt mit tenni felhívtam E- t, hogy mélységesen sajnálom, de mégis a mai délután elfoglaltság miatt, nem tudok eljutni s még enni sem volt időm így erőm sem lenne. Ez volt a jól megtervezett szövegem, amikor is E. feltette a kérdést a hívásomkor: akkor most mit szeretnél? S valahogy, ahogy az órára néztem, egy hang azt sugalmazta: menj el. Így megbeszéltem E. -vel, hogy kések tíz percet, de ott leszek. S ami ezután történt azt magam sem tudnám megmagyarázni, viszont az a jó, hogy ezt nem is kell tennem. Eljutásom előtt, láttam egy nem fogadott hívást. Közben más is hívott s már indulnom kellett, így útközben hívtam vissza azt, aki napközben keresett. Sejtettem a hívás okát, bevillant, hogy miért is kereshet, és szokták mondani, hogy a lottó 5-öm jönne így be. :) Így lett, hamar a tárgyra tért és kérdőre vont, mondjuk, úgy megmondta a frankót. Mindössze valóban mintegy 60 másodperc kerek leforgása alatt.
Mondanom sem kell körülbelül, úgy éreztem magam, mint amikor a kábeleket a hangfalnál vagy a számítógépnél vagy bárminél ki kell bogozni, mert összegabalyodtak. A futás az pik pak lement így a bemelegítésnél, közben imádkoztam, hogy mindaz ami bennem van az nem az enyém, hanem Istené és lehet, hogy én nem látom sokszor jól a dolgokat. Így egy fél órás futás közben minden részletet letettem Isten kezébe. Nem egy séta galopp volt, de mégis most úgy érzem, Isten ismét csiszol egy területen: " a nem az én igazam a fontos". Mikor ismét helyre állt a lelki béke, Isten annyi mindent megmutatott: sokszor abba a csapdába esünk, amit máson észre veszünk egyből, hogy hibázunk, továbbá olyan utakat járunk, amelyek nem a miénk, hagyni kell, hogy mások járják helyettünk, mert az az övék, helyettük nem küzdhetjük le a nehézségeket, s ami számomra az utóbbi időben a legnagyobb dolog, nem mindig jó az, hogy "segíteni" akarunk. Lehet jómagam úgy gondolom, hogy segítek, de lehet épp az ellenkezőjét váltom ki vele. A legfontosabb dolog azonban: minden dolgotok szeretetben menjen végbe.
Huu.. magam sem gondoltam, hogy ide írom ezeket... ez a napi gyümölcs, ehhez kellenek a cselekedetek. :) Holnap vízválasztó szerda és szeretem, hogy Isten a legjobbat hozza ki mindenből, :)
Azonban amikor ma hazaértem és végre leültem volna enni negyed öt körül, épp a rizst szedtem volna ki, amikor beugrott: torna 5-kor és elfelejtettem lemondani.
Nem volt mit tenni felhívtam E- t, hogy mélységesen sajnálom, de mégis a mai délután elfoglaltság miatt, nem tudok eljutni s még enni sem volt időm így erőm sem lenne. Ez volt a jól megtervezett szövegem, amikor is E. feltette a kérdést a hívásomkor: akkor most mit szeretnél? S valahogy, ahogy az órára néztem, egy hang azt sugalmazta: menj el. Így megbeszéltem E. -vel, hogy kések tíz percet, de ott leszek. S ami ezután történt azt magam sem tudnám megmagyarázni, viszont az a jó, hogy ezt nem is kell tennem. Eljutásom előtt, láttam egy nem fogadott hívást. Közben más is hívott s már indulnom kellett, így útközben hívtam vissza azt, aki napközben keresett. Sejtettem a hívás okát, bevillant, hogy miért is kereshet, és szokták mondani, hogy a lottó 5-öm jönne így be. :) Így lett, hamar a tárgyra tért és kérdőre vont, mondjuk, úgy megmondta a frankót. Mindössze valóban mintegy 60 másodperc kerek leforgása alatt.
Mondanom sem kell körülbelül, úgy éreztem magam, mint amikor a kábeleket a hangfalnál vagy a számítógépnél vagy bárminél ki kell bogozni, mert összegabalyodtak. A futás az pik pak lement így a bemelegítésnél, közben imádkoztam, hogy mindaz ami bennem van az nem az enyém, hanem Istené és lehet, hogy én nem látom sokszor jól a dolgokat. Így egy fél órás futás közben minden részletet letettem Isten kezébe. Nem egy séta galopp volt, de mégis most úgy érzem, Isten ismét csiszol egy területen: " a nem az én igazam a fontos". Mikor ismét helyre állt a lelki béke, Isten annyi mindent megmutatott: sokszor abba a csapdába esünk, amit máson észre veszünk egyből, hogy hibázunk, továbbá olyan utakat járunk, amelyek nem a miénk, hagyni kell, hogy mások járják helyettünk, mert az az övék, helyettük nem küzdhetjük le a nehézségeket, s ami számomra az utóbbi időben a legnagyobb dolog, nem mindig jó az, hogy "segíteni" akarunk. Lehet jómagam úgy gondolom, hogy segítek, de lehet épp az ellenkezőjét váltom ki vele. A legfontosabb dolog azonban: minden dolgotok szeretetben menjen végbe.
Huu.. magam sem gondoltam, hogy ide írom ezeket... ez a napi gyümölcs, ehhez kellenek a cselekedetek. :) Holnap vízválasztó szerda és szeretem, hogy Isten a legjobbat hozza ki mindenből, :)
Lakmé Flower duett - a szöveg az sajnos számomra ismeretlen, de igyekszem majd utánajárni.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése