...egy biciklis naplója...

... az egyik cikkben olvastam ezt a frappáns címet a héten, s arra gondoltam, akár ez is lehetne a bloggom, alcíme. 

Ma kerekeztem a tornára reggel és hála Istennek nem volt ott a "támadó blökim" a szokásos rövid útvonalon. Így október elején már csak a hűvösebb idővel kellett felvennem a versenyt és örömmel tekertem kora reggel, hogy kicsit mozogjak. Bár a mozgás háttérbe szorult, mégis Isten valami mást tervezett helyette. Valami jobbat. Végül imádkoztunk és beszélgettünk és végre úgy indultam dolgozni, hogy mindenre volt időm. 

A munkahelyen ért egy lelki sérelem, amit nem tudtam magamban hirtelen feldolgozni és ott akkor iszonyatosan rosszul esett. Viszont Isten keze alatt megalázni magam, amiről szerdán is beszéltünk valahogy sokkal jobb, megtapasztalni, mint csak elmélkedni róla. Az incidens után Isten egyszerűen kivette a gondolatot a fejemből és nem agyaltam rajta, mint máskor hogy újból és újból végigpergetem és azon filozók, hogyan lehetett volna másképp. Egyszerűen annyit tett, hogy kitörölte és hiszem, hogy még az emlékét is kitörli, mert a legjobbat akarja. Viszont arra ösztönöz, hogy még ennél is jobban figyeljek, mikor mit mondok kinek és arra bátorít, hogy meg lesz az amit ígért és segít a munkában. "Tudja, hogy keményen dolgozom." Én pedig érzem, hogy megáldja kezemnek minden munkáját. 

Az egyik ilyen áldás amit kezem munkája után érzek, a kert. Most szakad az eső és tudom, hogy Isten áztatja a gyülekezeti kertet, mert a múltkor erőm felett kellett ásni a talajt. Ma pedig megjött a sárga liliomfa és a klematitisz, valamint még egy növény amit odarendeltem. Kiderült, hogy közelről rendeltem és szép nagy példányt küldtek mindenből! Főleg a liliomfa! Nagyon kíváncsi leszek, hogy valóban sárga - e, de erre ugye még várni kell. :) A klematitiszra is nagyon nagyon kíváncsi vagyok és hiszem, hogy áldás lesz és befogannak és csodálatosak lesznek! Viszont mivel minden szentnek maga felé húz a keze:))) ezért a 2007-ben meglátott golgotavirágommal anno szerelem első látásra vált, megrendeltem. Azóta nyolc év telt el és most rászántam magam, hogy még az utolsó pár négyzetméterbe a kertünkbe egy ilyen ékességnek jut hely. Nemcsak a neve miatt, ami Krisztus keresztjére utal és a bibe ami kereszt alakú, hanem egyszerűen egy szó jellemző erre a növényre: tökéletes. Így holnap ültetek. 

Ma pedig, az ablakból láttam, hogy nyitva van még használt cikk áru boltban délután négy óra körül és gondoltam teszek egy próbát, átsétálok. Nem volt terv, pénzt se nagyon szántam rá, viszont mikor odaértem igazi kincsre leltem. :)) pedig Isten látja lelkem nem terveztem semmit venni. Megláttam a napozóágyunk mását és ráadásul kettőt. Régi terv, hogy pótoljuk az eltörtett, de valahogy vagy a " más fontosabb" vagy "éppen nem volt kapható"  kategória került előtérbe. Így a végén mikor egy kicsit még mazsoláztam az ágyak mellé, megláttam egy klassz világítós földgömböt. Azon sem gondolkodtam még egy percet sem. Rendes volt Zs. mert így kicsit engedett is és mindenki nagyon örült a cserének. Végre hazatérhettem az "új" lomjaimmal. A vicc kedvéért le kell még jegyeznem, hogy a héten sikerült a régi lomokon túl adni. Erre jöttem én.. :)) Azért hálás vagyok Istennek, tudja, hogy a filagória az imahelyem, s ilyen helyre jól jön a nyugágy. :)

Most még este kicsit mesét olvastam, de már csak kicsit mert H. szeme szép lassan zárult befelé... teszteltem is kicsit hozzá lódítottam a szöveghez - mikor Malacka és Micimaci mézfát és cukorkafát ültetett volna, kitértem egy körre, és oreófát ültettek, de itt láttam, hogy hamar alvás lesz. :)) Pedig még kicsit akartam az "Új" gömbön bóklászni, megkeresni Dunát és Budapestet, kicsit elhajókázni vagy elrepülni képzeletben. J. is itt járt tegnap és kicsit beszélgettünk a kontinensekről és mindenféléről és ismét rádöbbentem mekkora ismerettel rendelkezik. Mikor megemlítettem, hogy Rió-ban lesz az olimpia, egyből rávágta: igen az olimpián laktak az istennek és Zeusz a főisten valamint Hádész .. és csak ámultam, hogy így ragad a gyerekre a mesékből az információ. Fontos, hogy mit hallanak ők és mit hallunk mi. Nem mindegy mi az amivel töltjük az időnket. "amit vetünk, azt aratunk". Ma azt hiszem vége a napnak és holnap újult erővel neki kezdünk a hétvégének. Szerettem volna sütőtökös csirkét készíteni, de nincs sütőtök. Kértem édesapát valakitől kérjen, de kaptam egy jó tanácsot: kérjek Istentől. :) Nos... kérjetek és adatik. Nem nagy kérés, de legyen mindenkinek a hite szerint. 

:)