Szintzáró után...

Sok mindent írhatnék, de csak annyit, a jelszó: ******

Tegnap megírtam a második szintzárót németből és nem sok értelmét találtam.

Jól ment a szövegértés és a teszt, de mivel a levelet nem igazán írtunk, egyetlen egyet sem, ezért nem csodálom, h idő híján már itthon sem foglalkoztam vele.

Szóval nyelviskola. Szerintem életemben először és utoljára választottam ezt a megoldást a nyelvtanulás szempontjából. Bár hozzá kell tennem, nem magamtól kerültem ebbe a helyzetben, ezért is vagyok nyugodt.

A németet magamtól kezdtem el tanulni, szeretem annak ellenére, hogy gyerekkoromban nem szerettem és nem is szeretették meg velem. Hosszas tervezgetés után sikerült elindulnom a tanulással és vártnál több időt sikerül foglalkoznom vele. Igaz az elején járok még, de még mindig haladok előre, előre. Nem  csak érteni szeretném, hanem használni.

Ennek jegyében kezdtem el a nyelvsulit, heti két alkalommal munka mellett. Igaz, hogy mind az eljutás ott lét, a tanulás időbe kerül, de megéri. Tehát a lelkesedés tart, Isten segítségével.

Többet szeretnék beszédet gyakorolni, többet szeretnék kommunikálni. Nem csak nyelvtankönyvet látni.

Tehát még mindig keresek, keresem, hogyan lesz tovább a következő szint után, mert ott befejezem a nyelvsulit, de a tanulást nem.


Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Alkalmazkodni?!.

mára befejeztük

Mindent megpróbáltam...