Pakolgatás

Kivételesen nem a papírmunka miatt támaszkodom a könyökömön. Gondolkodás már nem nagyon kell igénybe venni, pakolgatok. S a bőrönd csak félig van! el sem hiszem! Azon gondolkodom, mit hagyok itthon. Viszont semmi nem jut eszembe. Átfutom a négy évvel ezelőtti listám amikor ugyanide repültem és azon meditálok minek vittem magammal ennyi cuccot akkor. Most szerintem a felénél is kevesebb van. Remélem így is marad.
Most kicsit rutinosabban pakolom oda az áhitatos könyveket is! Kifénymásoltam két heti adagot, bár tudom ezzel rombolom a környezetem, de majd hazafelé kirakom a reptéren valahol valakinek biztos szüksége lesz rá. Így is kisebb lesz a teher. Bár most 32 kg lehet vinni! Így a fél bőröndben mi is fog kerülni visszafelé??? Betűzöm: K. Ö.N.Y.V.E.K.

Paranormális jelenségnek számítok ezen a területen:) Ma is mikor elhívtak egy "jó kis szupermarketes" estére Katáék, azt hittem minek is megyek. Közben elkanyarodtam a könyvek felé ahol megláttam egy Katus Attila könyvet és beleolvastam, majd letettem és egy gyerekekről szóló könyvbe is beleolvastam. Ez utóbbi annyira tetszett, hogy úgy gondoltam jó lesz a szakdogámhoz, és nálam is maradt. Utolértem Katáékat, ahol a párja közölte, hogy vigyem vissza és beszerzi nekem sokkal olcsóbban, s így is tettem, s végül a Katus könyvet is meg tudja oldani. Tehát ismét nézelődésből olvasgatás és könyv lett s nem is maradt semmi másra időm csak hirtelen egy körben kaptam magamhoz négy csokit amit ajándékba szántam és nevettek hogy jó sok mindent hoztam, nem a mosópornál akadtam el? :)

Mindenezek fölött ma eljutottam az apcselbe és nem vittem jegyzetfüzetet csak össze-vissza egy jegyzetlapom volt, amit ki is használtam kellő képen.



Az alap ige Jánosból volt 1:14.

És az Íge testté lett és lakozék mi közöttünk (és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét), a ki teljes vala kegyelemmel és igazsággal. 

Beszélt a lelkész az igének az erejéről, hogy értünk van. Nem elég nézni, hanem látni is kell, itt beszélt a Jakab leveléről.
Jakab 1
  23. Mert ha valaki hallgatója az ígének és nem megtartója, az ilyen hasonlatos ahhoz az emberhez, a ki tükörben nézi az ő természet szerinti ábrázatát:
  24. Mert megnézte magát és elment, és azonnal elfelejtette, milyen volt.

  25. De a ki belenéz a szabadság tökéletes törvényébe és megmarad a mellett, az nem feledékeny hallgató, sőt cselekedet követője lévén, az boldog lesz az ő cselekedetében. 
 
Majd arról ami nekem igazán szólt: hogy tőlem is kérdez az Úr. Itt volt a 
Habakuk 2:1-4.

1. Őrhelyemre állok, és megállok a bástyán, és vigyázok, hogy lássam, mit szól hozzám, és mit feleljek én panaszom dolgában.
  2. És felele nékem az Úr, és mondá: Írd fel e látomást, és vésd táblákra, hogy könnyen olvasható legyen.
  3. Mert e látomás bizonyos időre szól, de vége felé siet és meg nem csal; ha késik is, bízzál benne; mert eljön, el fog jőni, nem marad el!
  4. Ímé, felfuvalkodott, nem igaz ő benne az ő lelke; az igaz pedig az ő hite által él.

Figyelek a szavára? Hogyan figyelek? Térdet hajtok? Ő tudja, mi foglalkozat, Ő válaszol. Nem jön olyan könnyen, sokszor tenni kell, a belső kamrában kell egy megelőző folyamat: bűnvallás, alázat.

Valakik pedig befogadák őt, hatalmat ada azoknak, hogy Isten fiaivá legyenek, azoknak, a kik az ő nevében hisznek;János 1:12


Végezetül pedig elkanyarodtam hazafelé Katáékhoz és Katika megkínált kávéval, s imádkoztunk. Irénke néniért. Hétfőn lesz a nagy próba. Pont amikor utazom. Kicsit közelebb leszek a felhőkhöz, s  lesz alkalmam imádkozni érte. Hiszem, hogy akik Istent szeretik minden javukra szolgál.








Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Alkalmazkodni?!.

mára befejeztük

Mindent megpróbáltam...